A BIOREZONANCIA TÖRTÉNETE

Az elektromágneses hullámokkal kapcsolatos első tudományos vizsgálatok visszanyúlnak az 1920-as és 30-as évekre. Számos kutató foglalkozott ezzel a kérdéssel, köztük Georges Lakhovsky (francia mérnök és kutató).
Már ő is azt vallotta, hogy a sejtek saját rezonáns frekvenciákkal rendelkeznek és, ha betegség lép fel, olyankor ezek a frekvenciák valamilyen módon megzavarodnak.
Ebben az időszakban fejlesztette ki a „Multidimenzionális Hullámgép” (Multiple Wave Oscillator) nevű készüléket, amely széles spektrumú elektromágneses hullámokat generált. Lakhovsky szerint ezek a hullámok képesek voltak helyreállítani a sejtek eredeti, harmonikus rezgését, ezzel elősegítve a sejtek regenerációját és a betegségek, gyógyítását.

Lakhovsky elméleteire alapozva jött létre az 1970-es évek végén a konkrét biorezonanciás módszer Németországban.
A felfedezés legfőbb alakja Franz Morell, német orvos, aki veje, Eric Rasche segítségével fejlesztette ki a biorezonancia első eszközét. 1977-ben készült el az első működő eszköz „MORA” néven.
Ezek az eszközök gyakran magánklinikákon és alternatív gyógyászati központokban kerültek alkalmazásra. Az eszközök ára meglehetősen magas volt, emiatt főként a magánpraxisok és a jómódú páciensek körében terjedtek el.

Az 1980-as és 90-es években a biorezonancia-technológia tovább fejlődött, különösen Németországban és Európa más részein. A számítógépes technológia fejlődésével együtt újabb eszközöket fejlesztettek ki, amelyek finomabb és pontosabb méréseket tettek lehetővé, ezen kívül pedig bővítették a területeket, amikre alkalmazni lehetett a módszert.

A 21. századra Európában igen elterjedté vált ez a Biorezonancia terápia, főleg az alternatív gyógyászatot kedvelők köreiben. Egyre több és több problémára fejlesztettek ki programokat, így a ma elérhető eszközökkel már szinte minden kellemetlen tünetet tudunk kezelni.